"A legtöbb ember úgy éli az életét, hogy várja, hátha történik valami, ami mindent megváltoztat. Keresi a hatalmat, a szerelmet, a lehetőséget, vagy a választ a legnagyobb kérdéseire. Én is így élem az életem. Keresem a lehetőséget, az utat egy új, egy olyan élethez, ahol minden eddigi hibám semmivé válik, és mindent újrakezdhetek. Itt még nem történt sem ...tovább »mi rossz, és minden ott áll előttem, csak élni kell a lehetőséggel.

És most, annyi idő utána, mintha egy aprócska szikra csillant volna föl. Olyan érzéseim vannak, mintha valamilyen jelentős esemény várna rám. Mindig többre vágytam, csak éppen nem tudtam, miből. Valami olyasmit szerettem volna átélni, mint fiatalabb koromban. Egy olyan elmondhatatlan, megfoghatatlan érzést, amikor még nem tettünk semmit a siker érdekébe, de még is érezzük már a sikert, ahogy sugárzó melegséggel töltött el.

Aztán felkeltem.. Megint álmodtam.. Pedig annyira jó volt.. És újra marad a remény..."